By:Amas xoxo
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A nevem Amas Hopeless és az életem egy végzetes éjszaka után
teljesen tönkre ment.Kezdjük a történetünk elején:
-Amy gyere már elkésünk ! - háborgott barátnőm az ajtó másik
oldalán.
-Nyugi Nia nem késünk
el ! -ordítottam vissza.
Kimásztam a meleg vízből és magam köré csavartam egy
törülközöt.Az alakos tükörben végig néztem magamon.Hullámos,hátig leérő hajam
most vizesen tapadt napbarnított bőrömhöz. A szemem alatt egyetlen karika sem volt,mégis fáradt voltam.Nagyon nem volt kedvem
erre a bulira menni,de hát Niának nem tudtam nemet mondani.Csak Niának ?!
Senkinek se tudok nemet mondani.Ez az én nagy hibám.
-Amy a jó ég meg áld,ha nem jössz ki abból a fürdőből !
Sóhajtottam és kitártam a barna,tölgyfából készült ajtót.Nia
vörös combközépig érő , testhez simuló ruhát vett fel ami fantasztikusan
nézett ki rajta.
-Wow...erre nincsenek szavak... -néztem végig rajta.
Szemforgatással
díjazta dicséretem és maga után húzva a gardrób elé állított.
- Rendben...azt mondtad,hogy nem akarsz túl kihívó ruhát . Ugye?
- Igen . -bólogattam.
- Szóval gondolom ez megfelel ? -húzót a háta mögül ki egy
meseszép ruhát.
Pántos volt,kis kövecskékkel és nem simult annyira az emberre.
-Imádlak . -kaptam ki a kezéből a ruhát.
Bementem a fürdőbe és
a hajamat gyorsan megszárítottam,hogy ne vizezzem össze a ruhát.Fel kaptam
magamra és megnéztem a tükörbe.Ilyet se hallani tőlem,de tetszett a látvány.
-Megcsinálod a hajam Nia ? -nyitottam ki az ajtót.
-Ja már ha te is megcsinálod az enyém . -ültetett
le smink asztalom elé.
A hajam tökéletesen begöndöritette és , - mint mondják – elképesztő
füstös sminket csinált a kék szememhez .
-Na most te jössz.... - álltam fel.
Nagy nehezen,de sikerült egy sminket csináljak neki ami
passzolt hozzá.A hajat neki is begöndörítettem.
- -
Woálá . – tapsoltam ketött.
- -
Köszi . – vigyorgott.
- -
Na indulunk csajok ? – jött be Nia bátyja .
-
-Persze .-bológattunk és indultunk is.
Kint kicsit még hideg volt,de nem
annyira,hogy megfagyjunk.
A party
helyen kidőlt emberek,törött piás üvegek,
és félig el szívott csikkek voltak.Ja ez is egy jó buli kezdete , gondoltam
magamba.
- Mit kértek csajok ? –kérdezte Nick – Nia báttyja
- .
- Wiskeyt . – kiáltottuk túl a zenét.
- Nem lesz ez nektek sok már az elején ? –vonta
fel szemöldökét.
-Jajj Nick ne legyél már gyerekes . Te is mindig
iszol ha buliba jössz , úgy hogy menjél és kérjél nekünk wiskeyt . –bökte meg
báttyját barátnőm .
Nick fel emelt kezekkel ment el az
italokért . Megfogtam Nia kezét és a parkett közepe felé kezdtem el húzni . A kedvenc számunkra táncolni kezdtünk
. Volt , hogy a seggemre csaptak , de mire megfordultam hűlt helye volt az
elkövetőnek .
Nick is vissza ért az italokkal . El vettem
tőle és gyorsan le húztam . Égető érzés volt a torkomnak , de most ez
zavart a legkevésbé .
-
Amy megyünk le ülünk jössz te is ? – fogta meg a
karom Nia mire a fejem megráztam .
Elindultam egy kis piáért , mert még mindig
voltak kétségeim ,hogy itt maradjak.
-Hello cica mit kérsz ? – kérdezte a pultos
mikor leültem egy székre .
-Egy
üveg Jack Daniels . –mosolyogtam rá .
-Máris hozom . –kacsintott.
Míg vártam az italom körül néztem .
Mindenhol részeg fiatalok,csókolozó párok.
-Parancsolj . –tette elém az italom .
Válaszul rá mosolyogtam és meghúztam az
üveg tartalmát.
A pia kezdett a fejembe szállni ami
táncolásra késztetett.Elindultam a táncparkett felé.Néhányszor majd nem rám
borult az ital,de a végén el jutottam a célomhoz.
Rázni kezdtem a csípőm a zene ütemére. Már
a lábamon is alig álltam mikor egy dörrenést hallottam.Ilyedten fordultam a
hang irányába mikor egy fekete maszkos alak leütött.
Fázok.Reszketek.Pislogtam párat mire
kivettem,hogy egy kocsiban ülök.Síkitani nem tudtam bekötötték a
szám.Fészkelődtem,ficánkoltam de semmi.
Marták a szememet a könnyek.Ezt nem hiszem
el!
Miért?!
Miért pont velem?! Mit tettem?!
-Végre felébredtél.-hallottam meg egy férfi
hangját.
Elfordítottam a fejem és egy maszkos fejet
láttam meg magam előtt.
Fel vontam a szemöldököm mire el nevette
magát.Nem értem vicceset mondtam?
-Ne vágj ilyen képet,mert hamarabb meghalsz
mint a többiek.
A vér is megfagyott az erembe.Meg akar
ölni?
Mocorogni kezdtem mire egy hatalmas pofont
adott nekem.Némán sírva álltam a pofont.Égetett a keze nyoma.
-Kussolj vagy most ölek meg ! –ordított az
arcomba.
Le vette a számról a kötést.Egy darabig
ültem,de mire megszólalhattam volna el kezdte lehúzni a ruhám így a melleim elé
tárultak.Most kellett elfelejtsek melltartót venni,vertem a fejem a falba
gondolatban.
Gyúrni kezdte a mellem mire szembe
köptem.Nem kellett volna.
A farmerjából elő vett egy pisztolyt és a
fejemhez szegezte.
-Ha még egyszer ellen állsz esküszöm golyót
repítek a fejedbe ! –sziszegte.
A félelem el uralkodott rajtam.Mit akar
velem csinálni ?
A szabad keze lassan a bugyim fele haladt.A
szívem a torkomba dobogott,a víz vert le.
Egy rántással eltávolította rólam a falatni
darabot és egyszerre két ujját dugta fel nálam.
Fájt.Borzasztóan fájt.Nem tudtam meg
állni,hogy ne tegyek semmit ezért közelebb hajoltam és lefejeltem.
Hátratántorodott és lőtt.Pont a
mellkasomba.Hörögve köptem a vért.Égetett a golyó a mellkasomba.Eldőltem és
néztem a férfit aki kárörvendetesen röhögött rajtam.
-Megtanulod,hogy ne kezdj ki velem.
A szemem kezdett lecsukódni.Kezdtem magam
át adni a sötétségnek .
Ez a halál ? Hiszen alig éltem
tizennyolc évet máris meg kell halljak ?
-Nem fogsz meghalni kedvesem .
Lágy női hang volt.A sötétségben voltam,de
mégis volt egy parányi fény előttem.
-Akkor ? –suttogtam.
-Kapsz még egy esélyt.Túl becses vagy,hogy
fel gyere hozzánk.Találkozol majd egy fiúval aki látni fog téged...
-Várj –szakítottam félbe - . Hogy
érted,hogy látni fog? Hiszen nem egy új esélyt kapok ?
-De,de nincs annyi időd,hogy újra kezd az
életed más emberben ezért csak a lelked mehet vissza.Nyugodj meg kedvesem
hamarosan választ kapsz minden kérdésedre.
Fényesség vesz körül.Olyan mintha feküdnék
a végtelenbe.Semmi gond nincsen.
Egy utcán találom magam.Körül nézek és
akkor jövök rá,hogy a házunk előtt állunk.Rendőrök minden hol.
-Hölgyem kérem nyugodjon meg...
-Már,hogy nyugodnék meg ?! Meghalt a
kislányom !Az egyetlen kicsi drága lányom.
Anya.
-Hamarosan megtaláljuk azt aki megölte,de
addig kérem nyugodjon meg vagy elviszik önt.-nyugtatgadta a rendőr drága egyetlen anyukámat.
Még mindig nem találták meg azt aki megölt?
-Hogy lehetnek maguk ilyen
szerencsétlenek?!Míg én szenvedtem maguk csak nyugtatgatják anyám?Komolyan mondom maguk
rosszabbak,mint a TV-ben szereplő emberek. – állok a férfi elé aki tudomást se
vesz rólam.
Már,hogy vehetne tudomást hogyha nem is
lát? szólalt meg belső énem.
Tényleg nem lát.
Ez nem lehet!Akkor magam kezébe veszem az
ügyet.Hamarabb megtalálom a gyilkosom,mint ők!
Ehhez új ’embernek’ kell legyek.
Igen! Már nem lehetek az az Amy Starsk aki
voltam.Nem!
Mostantól Amas Hopeless leszek ami annyit
jelent Reménytelen Halál .
